César Aira argentin író második magyar nyelven megjelent kisregénye merőben szakít az Epizód egy vándorfestő életéből 19. századi világával, hiszen a történések színtere nem a latin-amerikai pusztaság vagy festői vadon, hanem egy félkész Buenos Aires-i luxusépület hét szintje, ahová a leendő lakók szilveszter napjának délelőttjén háztűznézőbe érkeznek. De a kisregény középpontjába nem az őgyelgő tulajdonosok kerülnek, hanem egy szegény chilei bevándorló család, amelynek feladata az építkezési terület felügyelése a tényleges átadás időpontjáig. A népes Vinas-család élete, érzelmei, örömei, családi viszályai az óév utolső napján szinte nagyító alá kerülnek, nemcsak a szereplők hétköznapjaiba, de a gondolataikba is belelátunk. A félkész házban azonban kísértetek is laknak. Ezek a természetfeletti jelenségek egymás között mulatnak, átnézve a földi teremtményeken, mígnem a kamaszodó mostohalánnyal, Patrival nem találkoznak. Aira regénye a mágikus realizmus eszközeivel tárja fel a chilei bevándorlók és argentin őslakosok – vagyis a munkásosztály és az újgazdag réteg – között húzódó szakadékot, miközben az épület rideg betonfalai egyre légiesebbé és áttetszővé válnak és egyre több kísértettel népesülnek be. Többféle életfilozófiával átszőtt, felkavaró történet, melyben a kísértetek, akár valódinak, akár képzeletbeliek, érzéki jelenlétükkel felforgatják a serdülő lány, Patri álomvilágát, miközben a falakról lógva jelzik az állónak tűnő szellem-időt, míg be nem üt a várva várt éjfél órája…
