Sötét erdőkben bóklászó cigánykara-vánokról, éhezésről és nyomorról, egy alkoholista apa és egy bomlott elméjű anya súlyos örökségéről, a cirkusz és varieté lenyűgöző, ugyanakkor kegyetlen világáról, Kalifornia első filmstúdióiról és az amerikai közép-nyugat álmos kis-városainak mélyén szunnyadó gyűlöletről, üvegcsontú műlovarnőkről, csődbe ment impresszáriókról, és a nagy szerelem, a mozi születésének megdöbbentő titkáról mesél. És a komikumról, ami egy bukfenc, amelyik fejtetőre és pellengérre állítja a világot, bezárja az ajtót a hatalmaskodók előtt és kitárja a gyengék és védtelenek előtt, még ha csak egy mosolyvillanásnyi időre is.
Az élő ágyúgolyók, szomorú bohócok és a filmipar szerencselovagjai között csetlő botló Csavargó tragédia és komédia határának borotvaélén táncol, de ez a tánc a vágy, az illúzió, a szépség és a boldogság tánca.
Fabio Stassi melankóliával átitatott prózája különleges és kivételes vallomás, a nagy angol komikus, a huszadik század egyik legeredetibb alkotóművészének, Charlie Chaplinnek a vallomása, aki levelet ír legkisebb fiának, Christophernek.
