A magyar rockzene – némi fáziskéséssel – a 60-as években indult hódító útjára beatzene néven és szerencsénkre olyan zenekarok bábáskodtak születésénél, mint az Omega, a Metró vagy az Illés. A Hatalom azonban már ekkoriban élénk érdeklődést tanúsított a jelenség iránt, figyelemmel kísérték a zenekarok tevékenységét, beleszóltak a szövegekbe és dalokat, koncerteket tiltottak le. Erdős Péter vezetésével a Hanglemezgyár döntötte el, kiből lehet sztár, s kiből nem, így az első hard rock csapatok (Taurus, Tűzkerék) ugyanúgy nem adhattak ki lemezt, mint a 70-es évek végén, a 80-as évek elején indult punk (Beatrice), alternatív (Kontroll Csoport) és heavy metál (Moby Dick, Pokolgép) bandák sem. Egy-két „államilag engedélyezett és támogatott” csapaton kívül (Piramis, Dinamit), szinte mindenkit a margóra szorítottak.
