"Az 1956. október 23-a és november 4-e között eltelt időben történt a tizennyolc éves Komár Józseffel egy-két dolog, amelyekre nem talált magyarázatot. Ilyen volt példának okáért, mikor a halhatatlan nagy vezér szobrát lerángatták a talapzatáról. Még ennél is érthetetlenebb volt, mikor a II. Rákóczi Ferenc Katonai Középiskola tisztjei megparancsolták a növendékeknek, Komár Józsefnek és társainak, hogy egy órán belül hagyják el az iskolát. Legtöbbjük falusi gyerek volt. Hová mehettek volna? Novemberi sötét este: Mátyásföldről félelmetes volt nézni a Pesten dúló harcok fel-felvillanó fényeit. És ekkor Komár József nagy dologra szánta el magát.
Egy Csepel teherautó platójára felpakolt jó pár Dunántúlra való gyereket és elindult velük – haza. És ezzel kezdetét vette az emlékiratban leírt utazás, amely fejlődési regényként is olvasható; Komár József maradéktalanul „hozza” egykorvolt ifjú önmaga lélek- és tudatállapotát, nem csábul el a lehetőségtől, hogy az eltelt évtizedek adta „okossággal” ruházza fel az író-főhőst. ’56 egy egészen sajátos „alulnézetből”: igazi felfedezés minden korosztályból való olvasó számára." (Vágó Péter)
