Előfordult már önnel, hogy az orvosa olyan bajra írt fel gyógyszert, amire talán nem is pirulákat kellett volna szednie? Lehet, hogy valójában nem is beteg, csak bedőlt a gyógyszergyárak és az orvosok közös kampányának? Mi állhat a gyógyszergyárak, a kutatóintézetek és az orvosok elszántsága mögött? Ki dönti el, hogy ki beteg, és ki nem az? Ki dönti el, hogy mi a betegség, és mi nem az?
Ray Moynihan oknyomozó újságíró könyve nemcsak ezekre a kérdésekre keresi – és találja meg – a választ, hanem aprólékos munkával mutatja be a gyógyszergyárak és az orvostársadalom működését egy alapjában véve kitalált betegségen keresztül, amely “női szexuális diszfunkció”, illetve DSM néven vált közismertté. Egy rendellenesség, amely a gyógyszergyárak szerint a nők 75%-át érinti, mindenképpen figyelemre méltó, és ha már figyelemre méltó, miért ne lehetne rá gyógyszert gyártani és felírni? Még ha a beteg nem is beteg, állapota pedig olyan tényezők együttállásból fakad, melyeket egyenként és összességében sem gyógyszerekkel kellene kezelni. Ray Moynihan, neves ausztrál újságíró könyvében aprólékosan feltérképezi, hogy milyen szövevényesen fonódnak össze a gyógyszergyárak érdekei az orvostársadalom és a kutatók érdekeivel, és hogy miképpen indult útjára a női szexuális diszfunkciót egyoldalúan bemutató promóciós kampány, amelynek több millió nő dőlt be.
