Restif de la Bretonne e méltán leghírhedtebb regényében nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy megalkotja De Sade márki Justine-jéhez az ellen-művet: egy olyan Erotikont, amely szintén érzékletesen és nyíltan vezeti be az olvasót a szerelmi gyönyörök paradicsomába, de közben megkíméli őt a de sade-i képzelet minden szadomazochisztikus kegyetlenségétől. Restif eszménye az egészséges libertin: gyönyört és élvezetet, minden elképzelhető kéjmámort a végtelenségig – de szenvedés nélkül.
A főszereplő Cupidonet kiterjedt nőrokonságát – húgát, nővérét, lányait stb. – a legnagyobb gondossággal vezeti be a szerelem művészetébe, hogy aztán a legképtelenebb kalandokat éljék meg szeretőik sűrűn váltakozó hadának oldalán (és másutt is persze).
Kétszáz év távlatából nyugodtan elmondhatjuk: Restifnek sikerült a visszavágás, könyve éppúgy klasszikusa lett az erotikus világirodalomnak, mint De Sade művei. S éppoly garantáltan kihozza sodrából az olvasót.
