„Volt egyszer egy kollégium – de inkább internátus – még inkább vegyes zárda, legfőképpen erőd, mely Eger városában egyedül rendszeresített kimenőkönyvet. Tudniillik kimenni az erődítményből csak ezzel lehetett. A rend kimenőkönyvbe volt írva. Meg bele a mindennapokba. Sőt a fejünkbe. A zsigereinkbe.”
Várhelyi András visszaemlékezése az első szerelmek és a diákcsínyek világába repíti olvasóját, egy szigorú kollégium falai közé, az 1960-as 70-es évek Magyarországába.